Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A megetetett társadalom

2011.02.05

 

A megetetett társadalom

 

Ne ámítsuk magunkat! Aki reggelire "kakaóitalt" iszik, a laboratórium ízeit nyeli, aki eperjoghurtot kanalaz, fűrészport fal, aki bolti citromlevet tesz a teába, az a penészgomba "váladékát" kapja, bármennyire tiltakozik is. Az édeset idomított baktériumok "köpik ki", a savanyú a mikroorganizmusok "izzadmánya".

 

Érzékeinket (észrevétlenül)  manipulálja egy világhatalommá szerveződött maffia, az ízipar, s laboratóriumokban előállított (titkos) aromákkal, ízfokozókkal megváltoztatja ízlelésünket. Veszélyben az ízlés szabadsága, a kulináris önrendelkezés joga. Nem azt esszük, amit enni vélünk. Mert semmi sem az, aminek látszik.

 

Az eperaromát egy  Holzmindenben székelő német aromagyár állítja elő ausztrál fűrészpor, alkohol, víz és néhány titkos összetevő keverékéből.

 

(A Föld teljes epertermése az  "eperből" készült fagylaltok, joghurtok, desszertek mennyiségének egy százalékát sem fedezné!)

 

Egy amerikai konszern  baktériumból kávétejszínt és krémsajtot varázsol, egy másik vörös áfonyából cseresznyét, ricinusolajból őszibarack-aromát. Az Athlon nevű cég (nem vicc!) madártollból péksüteményt, a General Foods vízből, fehérjéből és gyanús zsiradékból műszalonnát.

 

A Procter and Gamble nevű  amerikai vállalat még a gyapotszálat (pamutot) is fogyaszthatóvá teszi: a növény rostjaiból kenyeret sütnek. Az ízek e szép új világában a menthenthiol nevű  vegyület a grépfrút, az acetyl-pyrolin egyik változata a ropogós kenyérhéj, a filberton a mogyoróíz illúziójáért felel.

 

Mint a Mátrix című filmben.  Nem eperjoghurtot eszünk, hanem vizet mesterséges illúziókkal. A szagok és ízek e virtuális valóságában már a füstölt sonka és lazac sem eredeti: napjainkban a húsgyárak "folyékony füstöt", azaz műfüstöt használnak, amiben 30-90 másodperc alatt meg lehet "füstölni" a terméket. Ráadásul a vásárlókat mézédes hazugságokkal etetik.

 

A Danone Actimel " szuperegészséges" joghurtital egyszerre tartalmaz két (veszélyesnek tartott) édesítőszert, aszpartámot és K-aceszulfámot is.

 

A csalafinta íztrükkök aztán  megteszik a magukét, aki gyerekkorától hozzászokott a víz-, szén- dioxid-, karamell-, foszforsav-, citromsav-, nátriumbenzoát-, koffeintartalmú italhoz (ez a kólák összetétele), annak az igazi bodzaszörp ízetlen. Az élelmiszeripar tehát "maszkírozza" az ízeket, ha kell, korrigálja és retusálja őket (mint Sztálin környezetét a korabeli fotókon), hozzászoktat bennünket a kémiai édesítőszerek, ízfokozók, sűrítőanyagok ízéhez, reklámokkal és aromákkal etet, ízfüggővé tesz.

 

Korunkban húszezer  élelmiszeradalékot forgalmaznak (köztük hétezer aromát).

E titokzatos porocskák és folyadékok nélkül, melyek összetevőit (üzleti titokra hivatkozva) sokszor még az ételre allergiás gyerekek orvosainak sem árulják el, az élelmiszer-ipari termékek többsége élvezhetetlen és eladhatatlan lenne. *Az íz az ételek lelke.* Aki az ízeket  befolyásolja, életünket manipulálja. Ráadásul az íz nem csak ízlés dolga. Az íz legfontosabb funkciója a táplálék ellenőrzése. Figyelmeztetés (lenne), hogymit nem szabad megenni. Ha becsapják íz-lelésünket, elfeledtetik velünk azeredeti ízt, akkor tényleg bármit lenyelünk.

 

A leves hazudik - írja  magyarul újfent megjelent nagyszerű pamfletjében Hans Ulrich Grimm (Kétezeregy Kiadó). De nemcsak a Knorr és a Maggi zacskós leves hazudik (a négy főre szóló adagban mindössze két gramm szárított marhahús található), hanem szinte minden.

 

 

A kenyér, a virsli (de az  nagyon), a csecsemőtápszer. Érzékeinket manipulálják és átprogramozzák. Éppúgy, mint gondolatainkat. Egész életünket. Tavaly az Egyesült Államokban az asztalra került  ételeknek már kilencvenhat(!) százaléka ipari termék volt.

 

A Fast Food Nation ( gyorsétterem-generáció) már nem ismeri az ételek eredeti összetevőit, életében soha nem szagolt vargányát. "De hát végül is – mondja cinikusan az egyik aromagyár mérnöke - az élvezet fantázia dolga." Már akinek.

 

NE FELEDD, AZZÁ LESZEL AMIT  MEGESZEL!  

 

KI - KI VONJA LE A TANULSÁGOT,  S TEGYEN MEG MINDENT A CSALÁDJA EGÉSZSÉGÉÉRT

 

 

Az élelmiszeradalékok hiperaktivitást okoznak

 hiperaktivitás, figyelemhiány, ADHD

Az akadémiai orvoslás hosszú ideig nem vette figyelembe azt, hogy a mesterséges színezékek és tartósítószerek szerepet játszhatnak a hiperaktivitásban. Most azonban a helyzet változóban van.

A British Medical Journal-ban megjelent szerkesztőségi cikkben Andrew Kemp ausztrál gyermekgyógyász professzor azt írja, hogy az élelmiszer-adalékok kivonása az étrendből részét kell, hogy képezze a figyelemhiányos-hiperaktív rendellenességben (ADHD) szenvedő gyerekek kezelésének.

Egy közelmúltban végzett kontrollált vizsgálatban ugyanis megállapították, hogy egészséges gyermekek hiperaktívak lettek, és rövidebb ideig tudtak összpontosítani, ha sok színezéket és nátrium-benzoát tartósítót tartalmazó élelmiszert fogyasztottak. A vizsgálatban 297 brit gyermek vett részt, életkoruk 3 vagy 8-9 év volt; étrendjüket 6 héten át szigorúan szabályozták.

Kemp professzor szerint arra is számos vizsgálat utal, hogy az étrendi változtatások enyhítették a gyerekek ADHD-tüneteit. – Lehet, hogy nem mindenkinél működik, de ez igen sok kezelés esetében van így – mondja Kemp. – Az étrend módosítása olyasmi, amit minden szülő megpróbálhat, ha el akarja kerülni gyermeke gyógyszeres kezelését.

Az Egyesült Államokban 4,7 millió gyermek szenved ADHD-ben, a fiúk 9,5, a lányoknak pedig 5,9 százaléka. Leggyakrabban gyógyszerekkel kezelik, de alkalmaznak család- és viselkedésterápiát is. Kemp professzor szerint, noha több vizsgálat mutatja, hogy az étrend módosítása hasznosabb, mint a viselkedésterápia, előbbit nemigen alkalmazzák, csupán alternatív megoldásként veszik számításba.

Pilis-Vet Életmód Kiadó

 
 

 

Profilkép



Elérhetőség

Szentmiklósi Attiláné Ági

4400 Nyíregyháza

0636703271313

egeszsegstar@gmail.com