Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AZ  ŐSSEJT  TERÁPIA

 

Az Őssejt kutatás története 2000-től 2007-ig

Rövid ismertető az őssejtről, őssejt kutatásról

Hihetetlen gyógyulások a nagyvilágból

Őssejt kutatás Magyarországon

  

Az évezred új gyógyászata az őssejt-terápia. Arról talán már mindenkihallott, hogy az őssejtek hasznosítása az orvostudomány számára hatalmas lehetőséget jelent, de vajon tudjuk-e, pontosan mik ezek a sejtek, és hogyan segíthetnek a különböző betegségek leküzdésében?

 

Életünket számtalan olyan betegség keseríti meg, mely egy-egy szervünket végzetesen megkárosítja. Sokszor a szervátültetés az egyedüli megoldás, ez azonban nem csak az árültetendő szervek hiánya miatt lehet nehézkes: az átültetés komoly immunológiai kockázattal is jár.

 

A legújabb genetikai kutatások szerint e problémán segíthetnek az őssejtek. A fogantatást követő 14. napban a magzatkezdemény folyamatosan osztódó sejtjei még teljesen egyforma tulajdonságokkal bírnak.

 

A 15. napon megkezdődik a sejtek specializálódása, idegsejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké, stb. A specializálódásnak azonban ára is van: a sejtek döntő többsége elveszíti azt a képességét, hogy bármilyen szervben helyt álljon. Azonban nem minden sejt indul el a specializálódás útján. A szöveti őssejtek ugyanis később is megőrzik univerzális tulajdonságukat.

 

Az őssejt tehát egy alap: olyan sejt, melyből az ember differenciált szövetei, azokból pedig szervei fejlődnek ki. Az őssejt tartalmaz minden gént, ami a szervekben rejlik, ezért segítségükkel és a megfelelő genetikai információk előhívásával elvileg bármilyen szervünk pótlása lehetséges.

 

Az őssejtek alapvetően kétféle forrásból származhatnak: embrióból és felnőtt szervezetből. A legújabb kutatások szerint az őssejtek specializálódását irányítani is lehet.

 

Már emberi vizsgálatok eredményei is igazolják, hogy az őssejtekből előállított szívizomsejtek képesek beépülni a szívinfarktus után elhalt szív szövetébe és helyreállítani annak működését. Állatkísérletek során a Parkinson és az Alzheimer kórban is igen ígéretesnek találták az őssejtek alkalmazását, de az őssejt kutatás eredményei az elmúlt pár évben, hónapról hónapra újabb meglepetéssel szolgáltak a kutatóknak.

 2000. december 19. Saját őssejtek segítése

 A kísérletek bebizonyították, hogy az agy regenerációja „helyben”, vagyis kívülről származó embrionális vagy felnőtt őssejtek nélkül is kiváltható (az eddigi kutatások során külső őssejt-forrásokra koncentráltak). A kutatás során csak azokat az őssejteket serkentették osztódásra és továbbfejlődésre, amelyek már eleve is jelen voltak az agyban, még ha igen kis mennyiségben is. Valószínűleg egyébként éppen csekély mennyiségük miatt nem képesek e kis „segítség” nélkül hasonló hatás kiváltására egy-egy nagyobb sérülés vagy nagy terület érintő betegség esetén. Amennyiben a módszer emberek esetekben is alkalmazható lesz, számos olyan betegség válik kezelhetővé, amely idegsejtek nagymértékű pusztulásával áll kapcsolatban (pl. Parkinson- vagy Alzheimer-kór), de nagy reményeket fűzhetünk a sérült, elhalt agyi vagy gerincvelői szövetek miatt kialakuló bénulások kezeléséhez is.

 2001. április 5. Őssejtekből regenerálódik a szív

 Két új állatkísérleti eredmény is született a napokban, melyek arról számoltak be, hogy a felnőtt csontvelőből származó őssejtekkel sikerült a sérült szívet kijavítani. A sejtek a sérülés helyére vándorolnak, ahol új izomsejtek és vérerek képződését idézik elő.

 2002. január 30. Őssejtekből működő vese

 A gyógyászati céllal embert klónozó Massachusetts-i Advanced Cell Technology biotechnológiai magánvállalat újabb szenzációs bejelentéssel állt elő: egy szarvasmarha-klón őssejtjeiből működő vesét tenyésztettek egy vese alakú formán, amely a klónozott állatba visszaültetve vizeletet termelt, vagyis normális veseként kezdett működni. Ha az eljárás emberekben is életképes, új vesére váró betegek ezreit mentheti meg.

 2002. április 12. Saját őssejtjeivel gyógyítottak meg, és már önállóan lélegzik az egyéves olasz kisfiú.

 A torinoi Regina Margherita gyermekkorházban az orvosok a gyermek saját csontvelőjéből vettek ki őssejteket, és a gerincvelőbe ültették át őket. Ennek köszönhetően a gyermek önállóan is képessé vált a levegővételre, és állapota egyre javul. Ultrahangos műszerek kimutatták, hogy a gerincvelőbe átültetett őssejtek halmaza egyre növekszik.

 

2002. június 13. Kifogyhatatlannak tűnő őssejt forrást fedeztek fel a plasztikai sebészeti zsírleszívás során nyert zsírban, amelyből akár idegsejtek is előállíthatóak.

 Bár a kísérlet pillanatnyi állapotában még nem lehet biztosan tudni, hogy valóban működőképes idegsejteket nyernek-e, a kutatók erősen bíznak benne, hogy így lesz, és az ily módon nyert sejtek alkalmasak lesznek a központi idegrendszer betegségeinek és sérüléseinek a kezelésére.

 2002. július 24. Az őssejt a hosszú élet titka?

 A kentucky egyetem egyik kutatása megállapította, hogy azok az egerek élnek tovább, amelyek őssejtjei jobbak saját DNS-ük javításában. Ezek a kutatások is alátámasztják azt az elméletet, amely szerint az öregedés fő oka, hogy a szervezetben működő őssejtek egyre fogynak, míg végül nincsenek elegen ahhoz, hogy „a szerveket fiatalon tartsák”.

A kutatások bebizonyították, hogy őssejtek beültetésével ki leget tolni az egerek életkorát.

2003. február Mezei Éva kutatása

 Mezei Éva Bethesdában az Országos Ideggyógyászati és Stroke Nemzeti Kutató Központban az őssejteken kutatva kimutatta azt, hogy a csontvelői sejtek egérben beléphetnek az agyba és ott új idegsejtekké alakulhatnak.

Ez az első olyan vizsgálat, amelyikben sikerült bizonyítani azt, hogy éretlen csontvelői sejtek idegsejtekké alakulnak állatban, ami emberben is előfordulhat.

Ezt követően hasonló jelenség után kutattak és kutatnak emberben.

 2003. február 10. Őssejtekkel gyógyítják a szívet

 Francia kutatók elsőként bizonyították be, hogy a károsodott szívet meg lehet gyógyítani egy adag őssejt befecskendezésével. A kutatók most egy hároméves nemzetközi programmal, összesen háromszáz páciens részvételével szeretnék alaposabban megvizsgálni az őssejt terápia hatékonyságát, és annak hosszú távú hatásait.

A kutatók egymagvú izomképző sejteket (mioblaszt) vontak ki egy korábban szívinfarktust szenvedett ember egyik izmából, kitenyésztették azokat, majd befecskendezték a szívbe.

 2003. február 12. Amerikai kutatók első ízben bebizonyították, hogy a felnőtt agy saját őssejtjei teljes értékű idegsejtekké fejlődve képesek lecserélni a sérült vagy beteg szöveteket.

 Egészen eddig nem sikerült az idegi őssejtek igazán nagymértékű serkentését kiváltani felnőtt szervezetben. A nagyszerű eredményt most James Fallon professzor és csapata (University of California Irvine’s College of Medicine és Stem Cell Pharmaceuticals Inc.) érte el, egyelőre felnőtt, kifejlett patkányokon. A kezelés hatására az idegi őssejtek a – korábban mesterségesen előidézett – pusztulás helyére vándoroltak, osztódtak, differenciálódtak, s kellően nagy számban hoztak létre teljes értékű idegsejteket ahhoz, hogy az állatok sérült szövetei regenerálódjanak, illetve az idegrendszeri funkciók nagyrészt helyreálljanak (ebben az esetben ez a mozgási képesség visszaállásában mutatkozott meg).

 2003. április 24. Őssejtek a kihullott tejfogból

 Egy amerikai kutató most arra jött rá, hogy őssejtek nyerhetőek ki, a frissen kihullott tejfogakból is. Ezek az őssejtek még annyi ideig életben maradnak a kihullott fog pulpájában, hogy a fog eljuttatható egy laboratóriumba, ahol a pulpa vörös részéből kivonhatók. A kutatónak foganként 12-20 őssejtet sikerült tovább tenyészthető módon kinyernie. Az eddigi próbálkozások során ezek az őssejtek foganyag sejtjeivé, csontsejtekké vagy idegsejtekké tudtak alakulni.

 2003. július 3. Újra járnak a lebénult patkányok

 Emberi embriókból nyert őssejtekkel sikerült meggyógyítani lebénított patkányokat. A kutatók szerint a módszer pár éven belül emberen is kipróbálható lesz. A New Scientist tudományos-ismeretterjesztő magazin beszámolója szerint amerikai kutatók emberi őssejteket roncsolt gerincvelőjű, mesterségesen lebénított patkányokba ültették be. A kísérleteket vezető Dr. Hans Keirstead és kollégái (University of California, Irvine) megkezdte az eljárás embereken történő kipróbálásának előkészítését.

 2004. március 16. Őssejttel kezelnék a kopaszságot

 Kopasz egereknek is kinőtt a szárük, egy bizonyos őssejt-beültetés után – mutatták ki kutatási eredmények. Első alkalommal mutatta ki egy kutatás, hogy egy bizonyos őssejt-típus képes előidézni a haj kinövését – mondta Dr. George Cotsarelis, a pennsylvániai egyetem bőrgyógyásza, annak a tanulmánynak társszerzője, amit e héten tette közzé a Nature Biotechnology című lap weboldalán. A tanulmány megerősíti, amit a tudósok már évek óta sejtenek: a szőrüszők olyan őssejteket tartalmaznak, melyek egyeseket életük végéig dús hajjal ajándékoznak meg.

 2004. április 27. Őssejtek a szívgyógyászatban: az első komoly bizonyíték

 Az első komoly klinikai vizsgálatok eredményei szerint a saját csontvelői őssejtek hatékonynak bizonyultak a károsodott szív szöveteinek regenerálásában, jelentősen javítva a szív működését.

Az elmúlt években többször is napvilágot láttak olyan közlemények, amelyek már ember esetében is az őssejtek hatékonyságáról számoltak be a szívgyógyászatban. Ezek a vizsgálatok azonban kis létszámú betegcsoportokon alapultak, és nem folytak párhuzamos kontrollvizsgálatok, így sokan megkérdőjelezték az eredményeket.

A legújabb klinikai vizsgálatok eredményeit az amerikai mellkassebészek társaságának (American Association for Thoracic Surgery) éves konferenciáján mutatta be egy nemzetközi orvoscsoport. A vizsgálat több intézményben folyt (ún. mulicentrikus vizshálat), kontrollcsoport bevonásával és randomizált módon (azaz a kezelt és a kontroll páciensek véletlenszerűen oszlottak meg).

 2004. május 5. Őssejt növeszt új fogakat

 Újra lehet növeszteni a fogakat az őssejt segítségével öt éven belül – állítja Paul Sharpe angol professzor, aki egerekkel kísérletezett. A kísérlet vezetője derülátó: szerinte két hónap alatt új foga lesz a páciensnek s ezért nem kell többet fizetnie, mint a mostani fogbeültetésért.

Dr. Czeizel Endre genetikus szerint pedig, az őssejttel csontot is lehet növeszteni, tehát a törött csontvégek újracsontosodásának folyamata, akár felgyorsítható is lenne…

 2004. szeptember 21. Vakság megelőzése őssejtekkel

 Amerikai kutatók eredményei megerősítik, hogy belátható időn belül az ember esetében is megelőzhetővé válhat a vakság kialakulása, a beteg saját őssejtjeinek segítségével. Martin Friedlander (Scripps Kutatóintézet, Kalifornia) és munkatársai sikeresen előzték meg emberi szembetegség modellezésére használt kísérleti állatok megvakulását őssejt-terápiával. A retinitis pigmentosa nevű szembetegség tanulmányozására használt beteg egerek szemébe csontvelői őssejteket juttattak be. A kezelt állatok ezután képesek voltak a fény érzékelésére, míg kezelésben nem részesülő társaik teljesen megvakultak.

 2005. március 17. Debrecenben már öt szívbeteget kezeltek csontvelői őssejtekkel szeptember óta, Dr. Edes István intézetigazgató professzor vezetésével.

 Az eddigi elvégzett öt beavatkozást fiatal középkorú betegeken, négy férfi és egy nő esetében alkalmazták. A kezeléseket az erre alkalmas páciensen, az infarktus szakszerű ellátását követő két héten belül végezték el. Körülbelül 1 hét után látható, hogy a szakszerű ellátás után mennyit javult a szívizom állapota. A világon egyébként ezzel a módszerrel eddig mindössze 200-300 beteget kezeltek. Az őssejtek előállítása a beteg saját csontvelőjéből történik. Az őssejt kezeléstől azt várják, hogy segítse az infarktus során károsodott szívizom regenerációját, pótlását.

 2005. október 20. Őssejtekkel gyógyítják a májat!

 Az újdonság a kezelésben az, hogy nem embrionális, hanem csontvelőből származó őssejteket alkalmaztak, és azokat a véráramból gyűjtötték, nem pedig a csontvelőből. A londoni Imperial College májsebésze, Dr. Nagy Habib az új megoldásról a The New Scientist című tudományos folyóirat híradása szerint egy londoni szakmai szemináriumon számolt be.

Dr. Habib munkatársaival először egy olyan gyógyszert adott be injekcióban, amely serkentette a csontvelő őssejt-termelését. Az ezt követő 5. napon megvizsgálta, hogy a vérben elegendő őssejt van-e, s ha megfelelő volt a koncentráció, az őssejteket kiszűrte a vérből, majd koncentráltan a májba vezető artériába injekciózta.

Pontosan nem ismert, hogy hová kerülnek ezek a sejtek, de ötből három beteg meggyógyult tőlük, miközben a többieknek sem romlott az állapota.

 2006. június 22. Magzati őssejtek segítségével béna patkányokat állították talpra amerikai tudósok.

 A Johns Hopkins University School of Medicine kutatói a legfőbb eredménynek azt tartják, hogy elérték az őssejteknek gerincvelői motorikus neuronokká, azaz olyan idegsejtekké való áralakulását, amelyek az idegi impulzusokat közvetítik az agyból és a gerincvelőből az izmok felé. Ráadásul azt is elérték, hogy ezek összerendezetten voltak képesek együttműködni az izmokkal.

 2007. április 12. Az 1-es típusú cukorbetegség kezelése őssejtekkel: bíztató eredmények

 A Sao Paolo Egyetem munkatársai néhány betegek saját őssejtjeit juttatták vissza a páciensek szervezetébe, amelynek eredményeként a betegek döntő többsége már nem szorult külső inzulinpótlásra a terápiát követő egy éven belül. A vizsgálat csekély számú résztvevővel zajlott, így ezek csak előzetes eredményeknek tekinthetőek, több kutató szerint azonban ennek ellenére is figyelemreméltóak.

 Mik azok az őssejtek?

 Korlátlan számú osztódásra, önmegújulásra képes, nem specializálódott sejtek, amelyek aszimmetrikus osztódás révén önmagukhoz hasonló sejteket képeznek, és emellett elkötelezett utódsejteket is létrehoznak. Elkötelezettségük azt jelenti, hogy ezek csak meghatározott szövetek sejtjei lehetnek – például izom – vagy hámsejtek -, ellentétben az őssejtekkel, amelyek még többféle szövetbe illő sejtekké válhatnak. Az őssejtek önmegújító képességének eredménye két differenciálatlan – azaz nem elkötelezett – őssejt, amelyek közül az egyik egy meghatározott fejlődési irányba alakul tovább. Az őssejt kutatás hozzájárulhat olyan alapvető folyamatok mélyebb megértéséhez, mint például a sejtosztódás és differenciálódás, azaz: mitől lesz két pontosan ugyanolyan genetikai anyaggal bíró sejt közül az egyikből például epét termelő májsejt, míg a másikból ingerületvezetésre alkalmas idegsejt.

 Milyen őssejt-típusok léteznek?

 Az őssejteknek három típusát különböztetjük meg: totipotens, multipotens és pluripotens sejteket.

 

·        Totipotens őssejtnek tekintik a megtermékenyített petesejtet, mivel ebből alakul ki a szervezet összes, különböző funkciójú sejtje, az ivarsejtek és a méhlepény is. Azt is mondhatjuk, ezekből még bármi lehet, a sejtek teljes palettáját képezhetik.

·        Pluripotens őssejtekből bármilyen típusú sejt képes kifejlődni, kivéve a magzatburkot és a méhlepényt. Ilyen őssejtek találhatók a még fejlődő embrióban.

·        Multipotensnek azokat az őssejteket nevezik, amelyekből bármely sejttípus képes kifejlődni, kivéve a hímivarsejt és a petesejt. Ilyenek a kifejlett szervezet szövetei és vérképző őssejtjei is.

·        Nagy számban tartalmaz őssejteket a köldökzsinórvér. Ezek felnőtt típusú, úgynevezett hemopotikus őssejtek. A köldökzsinórvér őssejtjei is képesek az osztódásra és a specializálódásra, azaz arra, hogy pl. a csontvelőt, a vért és az immunrendszert alkotó fő sejtekké alakuljanak. A köldökzsinórvér az őssejtek természetes, vitán felül álló forrása, mely számos előnnyel jár a többi forráshoz képest.

·        Felnőtt korban az őssejtek a szervezet számos szövetében megtalálhatók. A felnőtt szervezetben a szöveti őssejtek biztosítják az élet során a folyamatosan használódó szöveteink állandó újraképződését. A szöveti őssejtek folyamatosan osztódó vagy éppen nyugvó állapotban vannak jelen. Ha ezek a sejtek egy adott szöveti környezetbe kerülnek, képesek lehetnek különböző, a szövetet alkotó, érett sejtekké alakulni. Ez az a tulajdonságuk, amiért oly becsesek a tudomány és a gyógyászat számára. A felnőtt szervezetben nagyon kevés szöveti őssejt van. Legnagyobb mennyiségben a csontvelőben találhatók. Az ideg- és izomszövetekben még megbecsülni sem tudják az idegi és izom-őssejtek előfordulásának arányát, részben, mert olyan kevés van belőlük, részben mert nagyon jól rejtőzködnek. Felszíni markereik alapján is csak a vérképző őssejteket tudják hellyel-közzel azonosítani, és viszonylag eredményesen izolálni.

 Megújult-e az ember elöregedett, megbetegedett szerve?

 Az agy, a vesék, a tüdők és a szívizom az embrionális fejlődés egy szigorúan meghatározott, korai szakaszában alakulnak ki, és felnőtt korban nem tartalmaznak a regenerációhoz elégséges számú őssejtet. Károsodásuk ezért kiterjedt hegesedéshez, szövet-átépüléshez és súlyos funkciókieséshez vezet. Az a felismerés, hogy a korlátozott regenerációs képességgel rendelkező szövetek pótlása az aktuális szövetből származó őssejtekkel nagyon nehézkes, előmozdította azokat az elgondolásokat és törekvéseket, amelyek őssejteket kívánnak hasznosítani.

 A kutatók szerint azonban igazi áttörést mégis az jelentene, ha sikerülne „rávenni” a szervezetet, hogy maga javítsa ki a sérüléseit, pótolja a betegség, baleset vagy egyszerűen öregedés következtében elvesztett sejtjeit. Ehhez nem kell izolálni, tisztítani az őssejteket, nincs szükség nehezen felkutatható donorra és a befogadó szervezet immunrendszerének gátlására. Ha egyszer az őssejtek ott vannak minden szövetben, akkor „csak” tudni kell őket – a megfelelő helyen és időben – aktiválni. (Az őssejteket is érintő, öröklött betegségben szenvedőkben ez a módszer természetesen nem alkalmazható.) Azaz meg kell tanulni, hogyan lehet irányítani az őssejtek osztódását és differenciálódát a saját mikrokörnyezetükben. Nagyszabású, több évtizedre szóló kutatási programról van szó, de az ezen a területen elért legkisebb eredmény is biztosan megéri a szellemi és anyagi ráfordítást.

 A köldökzsinórvér-tárolás lehetőségeiről és az őssejtek felhasználásáról Őssejt rovatunkban további bőséges információt talál!

 Hihetetlen gyógyulások a nagyvilágból

 Őssejt kutatás – a lehetőségek tárháza

 Az őssejt-transzplantáció utat nyit olyan betegségek gyógyítása felé, amelyekről eddig az orvostudomány álmodni sem mert. Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan történetet, amely a módszerben rejlő páratlan lehetőségeket tárja fel.

 Nem kell többé kerekesszék

 Egy fiatal amerikai nő autóbalesetben gerincsérülést szenvedett, melynek következtében mindkét karja és lába megbénult. Az orrból nyert őssejtet a sérült gerincvelői szegmentumba ültették. A páratlan operációra a portugál Egas Moniz Kórház sebészei vállalkoztak. Három év elteltével az MRI felvétel számos új idegsejtek közötti összeköttetést mutatott ki. Jóllehet a beteg felépülése nagyon lassú volt, mivel a baleset után a felkarhajlító izomtól lefelé mindkét kar megbénult, ujjait egyáltalán nem tudta mozgatni. Három év elteltével azonban képessé vált talajon végzett gyakorlatok végrehajtására és gyaloglásra is, térdrögzítő segítségével.

 Visszakapott látás

 Egy amerikai férfi munkahelyi baleset kapcsán elveszítette látását, mivel maró sav cseppent szemébe. Számos kiváló szemsebész próbálta szaruhártya beültetéssel visszaadni látását, azonban az évekig tartó újabb és újabb műtétek sikertelennek bizonyultak. A sussexi Szemkórház sebészei úgy döntöttek, hogy a szaruhártya-transzplantátumba őssejtet ültetnek, ami a kilökődés esélyének csökkentésére és a gyógyhajlam fokozására szolgált. A műtét nem várt sikerhez vezetett, mivel rövid idővel az operáció után a beteg színlátása visszatért. Később alakok érzékelésére is képes volt, igaz csak homályosan. Két és fél évvel később újabb őssejtet beültetéssel vált lehetővé látásának javítása, ami nemcsak a betegnek, de az orvos-csoportnak is óriási hitet adott.

 Az inzulinnál is hatékonyabb…

 Az inzulint 1929 óta alkalmazzák a cukorbetegség kezelésére, ami akkoriban forradalmi találmánynak számított. Manapság is az úgynevezett I-es típusú (fiatalkori) diabétesz egyetlen gyógyszereként szerepel. A zömmel időskorban jelentkező II-es típusú cukorbetegség súlyosabb formáinál is rutinszerű és kötelező az inzulin adása. Amerikai kutatók és belgyógyászok szerint azonban az inzulinkezelés csillagzata gyors hanyatlásnak fog indulni attól a pillanattól kezdve, hogy az őssejt-beültetés kísérleti fázisba véget ér, és a beültetés technikai fázisa rutinszerűvé válik.

 A Föld másik oldalán, Argentínában most is lázas vizsgálódások zajlanak, melyeknek homlokterében az őssejt hasnyálmirigybe ültetése áll. Roberto Fernandez Vina professzor és kutatócsoportja eddigi vizsgálatai szerint a II-es típusú cukorbetegségben szenvedők hasnyálmirigyébe ültetett őssejtek hatására az endogén inzulintermelődés mértéke javult, a vércukorszint csökkent. A betegek 84 százalékánál olyan kedvező változások következtek be, amelyek mellett az inzulin adására és a gyógyszeres kezelés továbbfolytatására nem volt szükség. A kutatók keresik a lehetséges magyarázatot arra vonatkozóan, miként fejti ki hatását az őssejt a hasnyálmirigyen belül.

 Halálos leukémia

 Vérképzőszervi betegségben – például leukémiában- szenvedő gyerekek őssejttel való kezelése elfogadott, azonban a felnőttek gyógyítása meglehetősen nehéz. Az Amerikai Hermatológiai Társaság olyan új technikát fejlesztett ki, amely áthidaló megoldást jelent. Az eljárás lényege, hogy kér donortól nyernek egy-egy egység köldökzsinórvért, amelyet a felnőtt betegbe ültetnek. A köldökzsinórvér ugyanis jóval könnyebben tolerálja a donorvér eltérő tulajdonságait. A Minnesota Egyetem professzorai szerint az eljárás utat nyit a gyógyíthatatlan felnőttkori leukémia sikeres gyógyítása felé.

 A lép – a meglepetések forrása

 A Massachusetts Kórház kutatói arra a felfedezésre jutottak, hogy a lép egy olyan őssejt típus forrása, amely egy Horx11 nevű fehérjét tartalmaz. Ez a fehérje nagy szerepet játszik az embrió fejlődésében és a végtagok regenerációjában. Eddig a tudomány úgy hitte, hogy csak az embrióban található megy ez a fehérje. Az évek során arra is fény derült, hogy az inzulintermelésért felelős sejtek ősei szintén jelen vannak a lépben. Dr. Denis Faustman szerint a lépben rejtő lehetőségek máig kiaknázatlanok.

 Szívroham utáni teljes gyógyulás

 2006. április 18-án látott napvilágot az a hír, amely kiemeli, hogy az amerikai Rush Szívkatéterezési Központ orvosai szerint a mesenchimális őssejtek transzplantációja lehetőséget teremt az első szívinfarktus alatt elhalt sejtek pótlására, ezáltal a szívfunkció maradéktalan helyreállítására. A mesenchimális őssejtek főként a felnőtt csontvelőből nyerhetők, mivel az embrionális őssejt még nem megy keresztül azon a differenciálódáson, melynek során a sejt fejlődése specifikusan a szív és az érrendszer kialakulásához vezet. A klinikai vizsgálat befejezéséig várhatóan további két évet kell várni.

 A köldökzsinórvér-tárolás lehetőségeiről és az őssejtek felhasználásáról Őssejt rovatunkban további bőséges információt talál!

 Őssejt kutatás Magyarországon

 Akár az elpusztult idegsejtek pótlásával gyógyítható betegségekre, például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kórra is megoldást jelenthetnek a hazai őssejt kutatások. Az őssejt kutatás a köztudatban szinte csak az embriókban lévő őssejtekhez és a tudományterületet tépázó etikai vitákhoz kötődik. Holott, a kutatás egyik fő iránya a felnőtt szervezetben is jelen lévő szöveti őssejtekkel való gyógyítás.

 Sarkadi Balázs az Országos Gyógyintézeti Központ Haematológiai és Immunológiai Intézetének kutatója szerint az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a szöveti (felnőtt) őssejteknek milyen mértékű a képlékenysége, mennyire képesek átalakulni és az elhalt szöveteket helyreállítani. Sarkadi Balázs a Világgazdaságnak elmondta, hogy a felnőtt őssejtek felhasználásával nincs igazán etikai probléma, különösen azoknál nincs, amelyek kiemelésével nem okozunk kárt a betegeknek.

 Ilyen a köldökvér őssejt is, amelynél egy kidobásra szánt anyagot használnak fel forrásként. A köldökvérben lévő őssejteket egyelőre csak a csontvelő átültetésben alkalmazzák, de a jövőben más betegségek gyógyításában is fontos szerepük lehet.

 Az idegrendszert gyógyítanák

 Madarász Emília, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársa, illetve Sarkadi Balázs elsősorban annak a lehetőségét vizsgálja közösen, hogy az állandóan újraképződő szövetekben lévő őssejtekből, így a vérképző őssejtekből, a bőr, a bélhám vagy a szájnyálkahártya könnyen hozzáférhető, sejttermelő állományaiból lehet-e a központi idegrendszer betegségeit gyógyító őssejtet létrehozni. Madarász Emília szerint az elpusztult idegsejtek pótlásával gyógyítható betegségekre, például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kórra jelenthetne megoldást ez az eljárás, de a klinikai alkalmazásra egyelőre várni kell.

 A kutatóknak először arról kell megbizonyosodniuk, hogy a könnyen hozzáférhető szöveti őssejt átalakítható-e idegsejtté, hogyan és milyen biztonsággal lehet az őssejteket idegsejtképző állapotba hozni – hiszen ezek a sejtek könnyen fejlődhetnek tumoros irányba is -, és a beteg agyat elő lehet-e úgy készíteni, hogy befogadja ezeket a sejteket.

 Egy érdekfeszítő cikk a magyarországi őssejt kutatásról

 Az őssejt kutatás és a genomika legújabb hazai eredményeiről számoltak be a Magyar Genetikai Társaság kongresszusán a szakemberek.

 Néhány izgalmas újdonság Raskó István genetikustól. – Az őssejtek azok a sejtek, amelyeket különböző szövetek pótlására használnak most már világszerte, és nagy örömünkre szolgált azt hallani, hogy Magyarországon olyan kísérleti eljárások sikerek kerültek megvalósításra, amelyeknek például az az eredménye, hogy egy bizonyos fajta őssejtet képesek úgy elődifferenciáltatni, hogy porcszövet pótlására alkalmazható állapotba kerülnek. Azaz ilyen előkezelt, előmódosított őssejteket ha beinjektálnak a megfelelő területre, akkor ezekből egészséges porcsejtek alakulnak ki, amelyek számos betegség gyógyításában alkalmazhatóak.

 -         Ugye, az őssejt terápia egyik nagy kérdése az, hogy hogyan érik el, hogy az őssejtekből olyan sejtek, olyan szövetek legyenek, amelyekre éppen szükség van. Szívizomsejt, idegsejt vagy éppen porcsejt legyen belőle. Tehát az, hogy ezt az utat megtalálták, ennek ezért van nagy jelentősége.

 -         Ez egy fontos előrelépés, mert valóban itt az a lényeg, hogy nagy százalékban olyan típusú sejt differenciálódjon az őssejtből, amely az adott szerben, az adott szövet pótlására alkalmazható lenne.

 Utószó jogán: Nagyon örülök, hogy a kutatók a felnőtt őssejt fokozás-, mint az őssejt terápia egy új lehetőségét is felfedezték. A Magyar kutatók, a világon először hoztak létre egy olyan őssejt fokozó készítményt, amely a világon egyedülálló módon egy órán belül legalább 50%-kal megnövelik a gerincvelőben termelődő őssejtek számát. Mindehhez nem kell milliós költségekben gondolkodnunk, nem kell Kínába utaznunk, sőt még bonyolult műtétekre sincs szükség.

 Őssejt terápia otthon, egyszerűen! A jövő elkezdődött…

                                        Kép

StemXCell    / Őssejt stimuláló /
Első és egyedülálló természetes felnőtt őssejt szaporító, fokozó, amelynek fő alkotórésze az AFA alga koncentrátum. 
Vértisztító, olyan anyagokat tartalmaz, melyek megvédik az őssejtet a véráramban és a szerveknél a szabadgyökök támadásától. 
Az AFA egy igazán rendkívüli vízinövény Olyan tulajdonságokkal bír amelyek:
- elősegítik a csontvelőben levő őssejtek termelését, az őssejteknek a vérből a szövetekbe történő vándorlását, illetve az immunrendszer különféle funkcióit.
-A kék színezőanyag gyulladáscsökkentő, amely egy természetes, az agy által is előállított összetevő, ami elégedettség és boldogság érzéshez vezet - öröm molekula. Elmebeli tisztaságot, mentális energiát, jóllét-érzést idéz elő, fokozza a koncentrálóképességet, javítja a hangulatot. 
Az őssejt felhasználásával... 
-Nem csak szerveket, hanem egyéb szöveteket sőt csontot is képesek regenerálni. 
-A porckorongot alkotó gélszerű anyag is előállítható. (pl. porckorong elfajulás) 
-Hasnyálmirigyet tíz éve tudnak növeszteni. 
-Visszanyerhető a látás. 
-Sikeres máj, szívizom és leukémia kezelések. 
Miért kell a Cell Flavin?

Az őssejtet is támadó szabadgyökök előtt a véráramban az őssejt útját antioxidánsokkal, bioflavonoidokkal biztosítsuk! Fontos továbbá hogy ezek az őssejtek a cirkulációt segítő anyaggal arra a helyre eljussanak, ahol az átalakulást követően egy új szív, bőr, csont, izom, ideg, vese, máj, tüdő, porc, hasnyálmirigy, szem, működőképes egészséges sejtjeivé válnak. 
Mire való az őssejt? 
Az őssejt kutatás tulajdonképpeni célja:
 

-Teljes transzplantációra (szervátültetésre) alkalmas szervek fejlesztése.

-Az őssejtből bármilyen más sejt létrehozható.
-Különböző szervek bizonyos nem működő részeit sejtszinten képesek újjáéleszteni. pl.: az agy bizonyos nem működő részeit vagy a májat, vesét, stb.

UJSÁGCIKKEK 

 

Belföld : A magyarok már megint felfedeztek valamit

2007. június 11. 21:36

  MNO ( Magyar Nemzet Online )

Egy magyar kutatócsoport az őssejttermelést elősegítő kapszulát hozott forgalomba, amely világszenzáció. A kutatásba pécsiek is bekapcsolódtak.

 Ma még rendkívül sok pénzbe kerül, ha valaki őssejtbeültető műtéten esik át, hiszen akár a tízmillió forintot is eléri a beavatkozás ára. Bár ilyen műtéteket már Magyarországon is végeznek, nem kevesen az ukrán és a távol-keleti csodadoktorokban bíznak, akik sok esetben a méregdrága beültetés semmilyen következményéért nem vállalnak felelősséget. Mindezek ismeretében biztató a hír, miszerint az őssejttermelést elősegítő kapszulát hozott forgalomba egy magyar kutatócsoport, amely minden valószínűség szerint világszenzáció. A kutatásba a pécsi egyetemen is bekapcsolódtak, idén nyáron pedig, megfelelő engedélyek birtokában, szeretnék néhány száz emberen Pécsett is kipróbálni a szert.

-Egy kanadai kutató felvetése alapján kezdett kutatásokba - mondta el a Dunántúli Naplónak Szabó László, a magyar kutatócsoport vezetője.

 A kanadai egyértelműen kimutatta, hogy a kékalga pozitívan befolyásolja a szervezet őssejttermelését, itt azonban megállt. Az őssejteknek, amelyek minden élő szervezetben jelen vannak, voltaképpen az a szerepük, hogy kijavítsák a sérült szöveteket, és folyamatosan cseréljék a legyengülteket. Nemcsak a gyermek, hanem a felnőtt ember szervezetében is megtalálhatók, ami az idő előhaladtával már jóval kevesebb őssejtet termel, mint egy fiatalé, ezért idősebb korban lényegesen lassúbbakká válnak a gyógyulási folyamatok. A kapszulákat egy egri cég gyártja, internetes honlapukon megrendelhetők, de nem árt az óvatosság, mert más honlapon a nyerészkedni akarók magasabb összegért árulják, sőt, liciteljárást is indítottak a minél jelentősebb bevétel érdekében.

 (STOP)

 Tudomány

Világsiker a magyar őssejtfokozó kapszula

Stöckert Gábor

2007. június 30., szombat 17:25 | Frissítve: 2007. június 30.

"Marika vagyok XXX-ről. Az anyunak, aki 83 éves, nőni kezdett a foga" – olvasom az sms-t, amit Szabó László feltaláló mutat hitetlenkedve. Marika édesanyja a Szabó kutatócsoportja által kifejlesztett őssejtfokozó készítményt szedte. A szinte bármilyen sérülés vagy sejthalállal járó betegség gyógyulását elősegítő kapszula nem gyógyszer, hanem étrendkiegészítő, és a készítők reményei szerint éveken belül olyan szerepe lesz az életünkben, mint a vitamintablettáknak. A kutatásvezetővel beszélgettünk.

Elég hihetetlenül hangzik ez az sms. Nekem hiányzik a bal alsó hatosom - ha szedem ezt a készítményt, megint kinő majd?

 Nem valószínű, bár a kapszulák hatása gyakran bennünket is meglep. Ez nem csodaszer, hanem egy táplálékkiegészítő, de ahhoz képest igen hatékony. Az egyik kapszulafajta fokozza a felnőtt őssejtek természetes többszöröződését, a másik pedig javítja az őssejtek regeneráló képességét. Egy ember keze nem fog újra kinőni ezektől, de például egy sclerosis multiplexben szenvedő beteg jobban mozoghat, és egy porckopáson is sokat javíthat egy kúra.

 Mi van a kapszulában?

Csak természetes anyagok. Egy részüket minden nap használjuk, de vannak benne gyógynövények és olyan anyagok is, amelyeket nem fogyasztunk, mert nincs élvezeti értékük, viszont különféle kivonatokat készítünk belőle (például cápaporc).

Honnan tudják, hogy milyen anyagokkal érdemes dolgozni? 

Egy őssejtszámláló készülék segít nekünk. Ez elég közönséges szerkezet, van belőle az országban vagy húsz-harminc. A géppel a vér különféle nagyságú elemeit nagyság szerint el lehet különíteni, és meg lehet számolni egy mintában az őssejtek számát. Ebből pedig következtetni lehet arra, hogy nagyjából mennyi a vizsgált szervezet őssejtszáma. A készülék nem horribilisan drága, nagyjából ötmillió forint az ára, szóval olcsóbb, mint egy röntgen. Ezért is érthetetlen számomra, miért nem terjedt el jobban. Nagyon fontos információ lenne, ha egy vérvétel eredményéhez hozzá tudnánk csatolni az őssejtszintet, ehhez viszont kellenének olyan statisztikák is, amilyenekkel most még nem rendelkezünk. Nem tudjuk, hogy Magyarországon mennyi korosztályonként és napszakonként az átlagos őssejtszint, és a várható élettartammal összefüggésben sem vizsgálták még az őssejttermelődés bioritmusát. De visszatérve a kérdésére: az említett készülékkel vizsgáltuk meg a különböző anyagok hatását a szervezet őssejtszintjére.

Honnan jött az ötlet?

Egy kanadai tudós, bizonyos Christian Drapeau néhány évvel ezelőtt vizsgálni kezdte a kékalgát, ugyanis megfigyelte, hogy az alga fogyasztásától javul az emberek központi idegrendszere és a kognitív képességek, de még a mozgásszervek is. Ő vetette fel, hogy lehetséges, hogy az alga nem közvetlenül ezekre a területekre hat, hanem az őssejtszintre. Valóban ez történt, a kékalga fogyasztása 20-25 százalékkal megnövelte az őssejttermelést. Az őssejtekről két éve még annyit tudtam, mint mondjuk ön. Viszont agresszív érdeklődő vagyok, és amikor hallottam erről a kutatásról, megindult a fantáziám.

Christian a kékalgánál nem ment tovább, én viszont azt mondtam, hogy ha van egy ilyen anyag, akkor lehet több is sőt, olyanok is, amelyek csökkentik az őssejttermelést. A pécsi orvostudományi egyetem kutatóival, dr. Ember István professzorral és dr. Kiss István docenssel azonnal hozzáfogtunk a kutatáshoz, ennek az első eredménye ez a kapszula. Én a projektben inkább technikus-szervező vagyok, aki az alkalmazott tudomány használati lehetőségeit tartja szem előtt.

 

Kép Dr. Szabó László cégvezető - kutató

Mennyire hatékony a tabletta? Ki lehet vele váltani egy műtéti úton végzett őssejtbeültetést?

Alapvetően más a két technika. Magyarországon ma csak azoknál alkalmazzák az őssejtterápiát, akiknek csontvelőjük tumoros őssejtet termel. A műtét során sokkolják a szervezetet: gyakorlatilag kiirtják a rossz csontvelőt, majd egészséges őssejteket ültetnek be, és pár napig két-háromszázszorosára növelik az őssejtszintet. Ez a megoldás kizsákmányolja a szervezetet, ezért csak néhány évente lehet alkalmazni.

További probléma, hogy ilyen műtétből jelenleg évente kétszázat végeznek az országban, ami igen kevés, ha azok számát nézzük, akiken segíthet egy megemelt őssejtszint. A kapszula kiküszöböli a műtéti rizikókat – sőt, az etikai aggályokat is –, és egy intenzív kúrával el lehet érni, hogy a szervezet minden nap 5 milliónyi őssejttöblettel működjön. Egy transzplantáció során legfeljebb 100 millió őssejtet ültetnek be, tehát egy húsznapos kúrával elérhető ez a bevitt őssejtszám, csak kockázatok nélkül, sokkal olcsóbban és bárki számára hozzáférhető módon.

Miért, mennyibe kerül a kapszula?

Nem olcsó, ha az átlagfizetéshez hasonlítjuk, de töredéke egy műtét 5-10 milliós költségének. Attól függően, hogy az illető mennyit akar fogyasztani, havi 10-30 ezer forinttal kell számolni. Ha az emberek felismerik az őssejtszintjük növelésének jelentőségét és a készítmény jobban elterjed, olcsóbb is lehet. Akár olyan természetes étrendkiegészítővé válhat, mint ma a C-vitamin.

Érdeklődtek már gyógyszergyárak a kapszula iránt?

Hogyne, magyarok és külföldiek is. Tárgyaltunk kanadai és japán cégekkel és néhány vállalattal a környező országokból. Mint minden kutató, én is azt szeretném, ha minél több emberhez eljuthatna a kutatási eredményem.

Vannak a készítménynek valamilyen mellékhatásai?

Ha növekszik az őssejttermelésünk, selejt is nagyobb valószínűséggel fordulhat elő a sejtek között. Emiatt már a vizsgálatok elején fontosnak tartottuk bekalkulálni azt, hogy ezeknek az anyagoknak a hatását a daganatokkal összefüggésben is vizsgáljuk. Ennek fényében állítom, hogy jelenleg nem tudok semmiféle mellékhatásról. Persze bárki lehet allergiás a kapszulában levő valamelyik anyagra, mondjuk a kékalgára. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy az őssejtek a tumoros sejtek számát is növelhetik, ezért nem ajánlom olyanoknak, akik például krónikus limfoid leukémiában szenvednek. Nem szerencsés továbbá a kapszulát őssejtterápiás beültetéssel kombinálni.

Mi a helyzet a szervezetbe ültetett protézisekkel vagy például a fogtöméssel? Ezek nem zavarják a regenerációt?

 Hacsak nem friss beültetésről van szó, a szervezet már hozzá van szokva a protézishez vagy a fogtöméshez. Ezek nem jelentenek olyan új információt, amire az immunrendszer kritikusan reagálhatna, és a megemelt őssejtszint sem jár ilyen reakcióval.
Kép

Milyen irányban folytatódik tovább a kutatás?

Egyrészt folyamatosan vizsgálunk egy állatcsoportot. Így mindig van bizonyítékunk arra, hogy semmilyen mérgező hatása nincs az anyagnak, illetve látni szeretnénk azt is, hogy a kapszula hosszú távú, generációkon át történő fogyasztásának van-e valami hatása. Ezen kívül keresünk hat-hétszáz embert [1] további kutatásokhoz, mivel eddig csak huszonegynéhány emberen vizsgáltuk meg a készítmény hatását (igen pozitív visszajelzésekkel). Több korosztályból keresünk egészséges alanyokat, szállást, étkezést, szórakozást biztosítunk nekik – egy szomorú következmény van, hogy az alanyokba beültetünk egy-egy intravénás kanült, és három napon keresztül háromóránként csapoljuk a vérüket.

Emellett további anyagmintákat is szeretnénk megvizsgálni. Eddig húsz anyagról tudjuk, hogy milyen a hatásuk, a jövőben szeretnénk kideríteni, hogy mennyiben befolyásolják az őssejtszintet olyan hétköznapi anyagok, amiket a gyógyászatban, természetgyógyászatban és élelmiszerekben használnak. Szeretném, ha még idén két-háromszáz anyagot elemezni tudnánk ebből a szempontból, de érdekes lenne például azt is megfigyelni, hogy a száz legjobban fogyó gyógyszer hogyan hat az őssejtszintre.

Mikor érezné úgy, hogy elérte a célját?

Akkor, ha az élelmiszer- és gyógyszerhatóságok az mondanák, hogy vizsgálják, a hatáskörükbe tartozó termékek hogyan befolyásolják az őssejtszintet. Akkor, ha minderről tájékoztatják az embereket, és ők ez alapján tudnak arról dönteni, hogy mit vesznek magukhoz, úgy, ahogy ma a cigarettáról is döntenek. Akkor, ha a mostaninál sokkal szélesebb információs bázissal rendelkezünk, több száz, vagy akár ezer anyagot bevizsgáltunk. Akkor, ha elfogadott lesz, hogy bizonyos anyagok kikerülnek a fogyasztásból, ha csökkentik az őssejtek számát. Akkor, ha triviális lesz, hogy az őssejtek fokozása jobb állapotba hozza az embereket.

Tegyük fel, hogy mindez megvalósul, és néhány évtizeden belül tényleg olyan természetes lesz az őssejtfokozók bevitele, mint a vitaminoké. Belegondolt a társadalmi hatásokba? Növekvő átlagéletkor, a nyugdíjrendszer ezzel járó változásai...

Most úgy gondolom, hogy ezzel ráérünk majd akkor foglalkozni. Az idősgyógyászat, a geriátria egyébként kedvenc gondolkodási területem. Amit ön említ, az a jóléti társadalmaknak egy létező problémája. Ezekben a társadalmakban azt szeretnék, hogy ha már nő az átlagéletkor, az egészségben eltöltött évek száma is nőjön. Tragikusnak tartom, ahogy hazánkban gondolkodnak erről a kérdésről. Az utolsó 10-15 évüket élő embereknek idősotthonnak nevezett elkülönítő gettókat építenek, ahol az öregeket rengeteg a korlátozással zárják körül. Aki rászorul ezekre az intézményekre, mert olyan állapotban van, annak valóban jó lehetőség egy ilyen otthon, de ha egy társadalom kifejezetten ebbe az irányba épít, az nem becsüli meg a leszerepelt embereit.

A társadalombiztosítás számára egy ideális ember minden járulékot befizet, soha nem beteg, és a nyugdíjkorhatár elérése után egy hónapon belül meghal. Nem ilyen emberek kinevelése a cél, a társadalomnak inkább a megelőzéssel kellene törődnie, mert az egészség megőrzése negyedannyiba kerül, mint a visszaállítása. Hogy milyen eszközöket alkalmazunk – vagy nem alkalmazunk – arra, hogy ezen a területen humánusnak mondható eredményeket érjünk el, az a társadalom jóléti állapotát tükrözi.

 

Népszava Online 2007. május 22.

 [Szalay Tamás Lajos]

Hamarosan kapható a különleges magyar készítmény – Új utakat nyithat meg az Olympiq nevű termék

 

Világszenzáció az őssejttermelést elősegítő kapszula

Az elmúlt néhány év kutatásai alapján bizonyossággal kijelenthető, hogy az őssejtek szervezetünk „mindenhatói”. Bizonyítást nyert, hogy az őssejtek – a vérbe kerülve – képesek a test károsodott vagy beteg részeire eljutni és ott épp szövetsejtekké alakulni. Az őssejtterápiákról már számos alkalommal beszámolt a világ- és a magyar sajtó is; a milliókat felemésztő külföldi kezelések azonban várhatóan kiválthatóak lesznek egy szenzációnak számító hazai fejlesztéssel. Egy magyar kutatócsoport ugyanis kidolgozott egy olyan kapszulát, amely elősegíti az őssejttermelést a szervezetben, s ezáltal még nagyobb hatékonysággal lesznek megelőzhetőek és kiküszöbölhetőek a különböző betegségek. A kutatás vezetője azonban figyelmeztet: kétségtelenül nagy lehetőségek rejlenek az Olympiq néven a közeljövőben forgalomba kerülő készítményben, de a kapszula nem csodaszer, csupán egy étrend-kiegészítő.

 Az őssejtkutatás elmúlt időszakban hozott eredményei

2000. december 19.: Kísérletek bizonyították, hogy az agy regenerációja „helyben”, vagyis kívülről származó embrionális vagy felnőtt őssejtek nélkül is kiváltható. 2001. április 5.: Két állatkísérleti eredmény szerint felnőtt csontvelőből származó őssejtekkel sikerült sérült szívet kijavítani. ...

Elvileg bármilyen szervünk pótlása lehetséges

A fogantatást követő 14. napon a magzat folyamatosan osztódó sejtjei még teljesen egyforma tulajdonságokkal bírnak. A 15. napon megkezdődik a sejtek specializálódása idegsejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké. Ennek azonban ára is van: a sejtek döntő többsége elveszti képességét, hogy bármilyen szervbe ...

  

Nem csodaszer, mégis szenzáció a magyar őssejtkapszula

 

 Magyar kutatócsoport összeállított egy olyan kapszulát, amely elősegíti az őssejtermelést a szervezetben -- írja a Népszava.

A szenzációnak számító magyar fejlesztés természetes anyagokból áll, és legalább ötven százalékkal növeli a szervezet saját őssejttermelését. Az Olimpiq néven a közeljövőben forgalomba kerülő kapszula nem csodaszer, csupán egy étrendkiegészítő – mondta a Népszavának a kutatócsoport vezetője.

 A kutatás során azt vizsgálták, hogy melyik anyag hogyan hat az őssejttermelésre. Eredményeik alapján úgy állították össze "receptet", hogy a legoptimálisabban módon befolyásolja és növelje az őssejtermelést – fejtette ki Szabó László. Kilenc olyan hatóanyagot találtak, amelyikkel az őssejtermelést jelentősen lehet növelni. (Népszava/FH


Ha úgy gondolod, hogy kipróbálod mert számodra meggyőzőek voltak a leírtak, akkor kattints a honlap főoldal -  jobb oldalán lévő  kednenc linkek címszó alatt az : őssejt terápia és még sokminden címszóra. Válaszd a Webáruház - étrendkiegészítők címszót és a keresőbe üsd be az Stemxcell szót.

VAGY CSAK EGYSZERÜEN LÉPJ BE  A

WWW.EGESZSEGSTAR.COM

WEBÁRUHÁZBA ÉS RENDELD MEG OTT A TERMÉKET.

 

 

 Bárhogy is dönt, ne feledje Goethe szavait:

Ne csüggedj, hisz ifjú vagy, S minden elérhető,

Ha van benned bátorság, Remény, s szeretni erő…”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

Profilkép



Elérhetőség

Szentmiklósi Attiláné Ági

4400 Nyíregyháza

0636703271313

egeszsegstar@gmail.com